Kutatások a Növénytani és Természetvédelmi Intézetben
Legfontosabb kutatási területeink
Magyarországi Flóratérképezési Program
A flóratérképezési tevékenység Magyarország teljes területét érintette. A közép-európai flóratérképezés módszertana szerint végrehajtott munka hálórendszere a földrajzi fokhálózatra támaszkodik. A torzított trapéz alakú alapmezők nagysága 10 földrajzi hosszúsági perc és 6 földrajzi szélességi perc, azaz megközelítőleg 12,5 km × 11,1 km. A felmérési egység az alapmezők negyedelésével jött létre, az alapmezőnegyedek (kvadrátok) mérete így 5 földrajzi hosszúsági perc és 3 földrajzi szélességi perc, azaz 6,25 km × 5,55 km. Az alapmező negyedekben a hazai botanikusok által történt az előforduló taxonok feljegyzése. Az adatbevitelt követően lehetőség nyílt a fajok elterjedési térképének elkészítésére, melyek a további kutatások alapjául szolgálhatnak. A Magyarországon előforduló edényes növényfajok elterjedési térképei elérhetőek könyv formájában a megjelent flóraatlaszban (Bartha et al 2015) és az elkészült webes felületen (http://floraatlasz.uni-sopron.hu) is. Az online felület továbbá lehetőséget nyújt további adatok közlésére is.
A folyamatos erdőborítás megvalósításával kapcsolatos kutatások
Intézetünk részt vesz a napjainkra egyre nagyobb teret kapó folyamatos erdőborítás mellett megvalósuló erdőgazdálkodás lehetőségeinek, illetve hatásainak vizsgálatában. Kutatásaink során megkülönböztetett hangsúlyt fektetünk a folyamatos erdőborítás mellett kezelt erdők fajösszetételének, állomány szerkezetének vizsgálatára, és a hagyományosan kezelt erdőkkel való összehasonlítására. A témával kapcsolatos vizsgálataink fontos részét képezik azoknak a mesterséges lékeknek a felvételezése és elemzése, melyek segítségével a vágásos erdők hosszú távon szálaló erdőkké alakíthatók. Országos léptékű, számos erdőtársulást érintő adatbázist építettünk a felvett lékek adataiból. A Soproni-hegységben 2009-től folytatunk lékmonitoringot gyertyános-kocsánytalan tölgyes állományokban. Más tudományterületekkel együttműködve elemeztük a lékek növényzetének kapcsolatát a mikroklímával, talajnedvességgel és megvilágítási viszonyokkal. Kiválasztott lékekben ökofiziológiai vizsgálatokat folytatunk, melyek az újulat és a konkurens gyomfajok reakcióira engednek következtetni a különböző ökológiai stresszfaktorok függvényében. Kutatásaink során kitérünk a folyamatos erdőborítás táj szintű hatásait, illetve ennek a gazdálkodási módnak a természetvédelmi hatásait. Kapott eredményeink hozzájárulnak a folyamatos erdőborítás hatásainak alaposabb megismeréséhez és segítenek a helyes gazdálkodási mód kialakításához.
Invázióbiológiai kutatások
Az inváziós fajok megtelepedése és terjedése a biodiverzitást veszélyeztető tényezők között közvetlenül az élőhelyek pusztulását és feldarabolódását követi. E fajok veszélyeztethetik a természetes életközösségek ökológiai egyensúlyát, terjedésük jelentős természetvédelmi, gazdasági és humán egészségügyi problémákhoz vezethet. Az új területre érkező idegenhonos (adventív) fajok többsége nem tud tartósan megtelepedni, és a meghonosodott fajoknak is csak kis hányada terjed inváziószerűen. Az adventív fajok megtelepedését és terjedését számos, morfológiai és fiziológiai jellemző elősegítheti, ezért kutatásunk során nagy hangsúlyt fektettünk az invázió okainak feltárására, a növényfajok szaporodásbiológiájának (magbank, magterjesztés), allelopátiás hatásának vagy növény-állat interakcióinak vizsgálatával. Kiemelten fontos az adventív fajok megjelenésének, megtelepedésének korai észrevétele, mivel csak így lehet gyorsan fellépni és megakadályozni e fajok további terjedését. Ehhez nem csak széleskörű kutatásokra van szükség, de arra is, hogy ezek az ismeretek minél szélesebb körben ismertté váljanak, az inváziós fajokkal kapcsolatba kerülő szakemberek vagy éppen a kiskert tulajdonosok tájékoztatása által. Ezt a célt szolgálják azok, az inváziós növényfajokkal kapcsolatos kiadványok, amelyek létrejöttében szerzőként vagy szerkesztőként közreműködtünk, hogy ezáltal is elősegítsük természeti értékeink sikeres védelmét.
Erdőtársulások és fafajainak vizsgálata a változó klimatikus feltételek mellett
A globális klímaváltozás jelenleg is érzékelhető erdőkre gyakorolt hatásai a jövőben várhatóan fokozódnak a Kárpát-medencében. A prognosztizált folyamatok nyilvánvalóan hatnak a fafajok elterjedésére, ökológiai viselkedésére, a növénytársulások faji, szerkezeti és működési jellemzőire. A nehezen jósolható átrendeződési folyamatok becsléséhez fajokra és társulásokra fókuszáló módszereket egyaránt alkalmazunk. Növényi tulajdonságokon alapuló értékelési módszer segítségével értékeljük a Magyarországon őshonos fafajok érzékenységét és ezek értékeinek különbségeiből a tipizált összetételű erdőtársulás-csoportok várható átrendeződését. A honos és inváziós fafajok Magyarországra vonatkozó potenciális és prognosztikus elterjedési mintázatát térinformatikai módszerekkel modellezzük, alapozva a Magyarországi Flóratérképezési Program eredményeire. Elemzéseink kitérnek arra is, hogy lehetséges-e a várhatóan visszaszoruló fafajok cseréje olyan nem őshonos fafajokra, melyek inváziós veszélyt nem jelentenek. A társulás alapú megközelítés esetében a jelen és a jövő összehasonlítását a potenciális természetes erdőtársulás (PTE) koncepcióra támaszkodva végezzük.
Kutatási témák munkatársak szerint
Dr. Bartha Dénes
- Genomic isolation and transcriptomic differentiation between two ecologically divergent European forest trees, Populus alba and P. tremula (NERC pályázat) – résztvevők: Royal Botanic Garden Kew, UK; University of Southampton, UK; University of Wyoming, USA; Federal Office and Research Centre for Forestry, Austria; University of Sopron; University of Salerno, Italy)
- A Kárpáti-Pannon térség dendrotaxonjai cheklist-jének összeállítása (erdélyi, kárpátaljai, felvidéki, burgenlandi és délvidéki kutatók közreműködésével)
- A trópusok és szubtrópusok fontosabb fafajait, a mérsékelt és hideg égöv valamennyi fafaját és Európa cserjefajait feldolgozó Enzyklopädie der Holzgewächse c. könyvsorozatban megjelenő monográfiák összeállításában való részvétel (1994, az alapítás óta, eddig 23 monográfia elkészítésével)
- Folyamatos erdőborítást biztosító üzemmódban kezelt erdőrészletek vizsgálata, lékek regenerációjának kutatása
- Erdészeti tájak inváziós veszélyeztetettségének tájökológiai szempontú elemzése
- Erdőtársulások és fafajainak vizsgálata a változó klimatikus feltételek mellett
- Védett vagy természetvédelmi szempontból jelentős területek természeti és ökológiai állapotfelmérése
- Magyarországon előforduló fás szárú taxonok elterjedési mintázatának vizsgálata a klíma és egyéb háttértényezők tükrében
- Inváziós fás szárú taxonok további terjedési kockázatának vizsgálata az Országos Erdőállomány Adattár alapján
- Potenciálisan inváziós fásszárúak értékelése. (Hazánkban ültetett, illetve árusított idegenhonos fa- és cserjefajok potenciális inváziós veszélyeinek vizsgálata, értékelése)
- Magyarország Flóratérképezési Adatbázisának felépítése, javítása, kiegészítése és megjelenítése
- Fa- és cserjefajok architekturális felépítésének vizsgálata
- A magyarországi dendroflóra veszélyeztetettségének elemzése
- Védett területeinken gondot okozó inváziós növényfajok, károkozásuk és az ellenük való védekezés. (Országos léptékű felmérése és kiértékelése annak, hogy a védett, illetve Natura 2000 területeinken mely inváziós fajok okoznak jelentős természetvédelmi problémát, illetve ezek ellen milyen intézkedéseket tesz a természetvédelmi kezelő)
Dr. Csiszár Ágnes
- Inváziós és potenciálisan inváziós növényfajok allelopátiás hatásának vizsgálata
- Inváziós növényfajok terjedési stratégiáinak (magbank, allelopátia, szaporodásbiológia) vizsgálata
- Inváziós fafajok átalakító hatásának komplex vizsgálata (termőhely, növényzet, növény-állat interakciók)
- Inváziós növényfajok biológiai kontroll lehetőségeinek vizsgálata
- Különböző élőhelyek magbankjának vizsgálata
- Átalakító üzemmódban kezelt erdőrészletek vizsgálata, lékek regenerációjának vizsgálata
- A lékekben megjelenő fás szárú újulat és gyomfajok szén- és vízforgalmi válaszainak vizsgálata különböző erdőtársulásokban
- A nagygombák előfordulásának vizsgálata a Soproni-hegység területén
- Kisemlős- és madárfajok élőhely preferenciájának vizsgálata
Dr. Zagyvai Gergely
- Spontán erdősödő és cserjésedő területek szukcessziójának, természetvédelmi és erdészeti szerepének vizsgálata
- Tájtörténeti vizsgálatok Magyarország különböző tájain (Cserhát, Börzsöny, Nyírség, Őrség)
- Erdészeti tájak inváziós veszélyeztetettségének tájökológiai szempontú elemzése
- Erdőtársulások és fafajainak vizsgálata a változó klimatikus feltételek mellett
- Átalakító üzemmódban kezelt erdőrészletek vizsgálata, lékek növényzetének és újulatának vizsgálata
- A parlagfű (Ambrosia artemisifolia) dinamikájának vizsgálata nemzetközi együttműködésben
- Összehasonlító vizsgálatok a magyar kőris vegetatív és generatív szervein
- Védett vagy természetvédelmi szempontból jelentős területek természeti és ökológiai állapotfelmérése
Dr. Schmidt Dávid
- Részvétel Magyarország edényes növényfajainak elterjedési atlasza (AFH) szerkesztésében, szakmai koordinálásában
- A Kisalföld flórájának, vegetációjának monitorozása és térképezése
- Győr és Szombathely urbán flórájának feldolgozása
- Parlagszukcessziós vizsgálatok szőlőhegyeken a Dunántúl különböző területein
- Élőhelytérképezés a Kőszegi-hegység és a Kisalföld területén
- Útökológiai kutatások a hazai főközlekedési útvonalakon
- Chorológiai és növénytaxonómiai kutatások az Oenothera, Ornithogalum, Orobanche, Spergularia nemzetségekben
- Tudománytörténeti kutatások: Rómer Flóris, Ballay Valér, Ebenhöch Ferenc, Polgár Sándor életének és szakmai munkásságának feldolgozása
Korda Márton
- Inváziós fafajaink története. (A Magyarországon inváziós fafajok történetének feltárása irodalmi források alapján)
- Potenciálisan inváziós fásszárúak értékelése. (Hazánkban ültetett, illetve árusított idegenhonos fa- és cserjefajok potenciális inváziós veszélyeinek vizsgálata, értékelése)
- Védett területeinken gondot okozó inváziós növényfajok, károkozásuk és az ellenük való védekezés. (Országos léptékű felmérése és kiértékelése annak, hogy a védett, illetve Natura 2000 területeinken mely inváziós fajok okoznak jelentős természetvédelmi problémát, illetve ezek ellen milyen intézkedéseket tesz a természetvédelmi kezelő)
- A természetközeli erdőgazdálkodás és az inváziós fajok. (A természetközeli erdőgazdálkodás bevezetése érdekében nyitott lékek inváziós fajok általi fertőzöttségének vizsgálata)
- Florisztika. (Florisztikai adatok gyűjtése, értékelése és publikálása)
Tiborcz Viktor
- A ligeti szőlő (Vitis sylvestris C.C. Gmelin) elterjedési mintázatának vizsgálata
- A Villányi-hegység ritka és védett növényeinek térképezése és elterjedési mintázatainak vizsgálata
- Magyarországon előforduló fás szárú taxonok elterjedési mintázatának vizsgálata a klíma és egyéb háttértényezők tükrében
- Inváziós fás szárú taxonok további terjedési kockázatának vizsgálata az Országos Erdőállomány Adattár alapján
- Magyarország Flóratérképezési Adatbázisának felépítése, javítása, kiegészítése és megjelenítése
Horváth Bernadett
- Inváziós fásszárúakról szóló kockázatelemzés, ahol a fajok nevezéktanát, a magbankot, a szárazságtűrést, a hibridizációt, a hibridek szülőfajait, a nemzetközi és európai inváziós listákon való szereplést néztem
- Potenciálisan inváziós fásszárú növényfajok vizsgálata 12 hazai élőnövény-gyűjteményben, ahol a fajok felmérése, fotó és írásos dokumentációja, élőhelyi és termőhelyi körülményeik vizsgálata, kezelési módok, terjedés, magterjesztés, vegetatív terjedés, kivadult egyedek vizsgálata, valamint ponttérképek készítése történt
Haszonits Győző:
- A Hanság és a Rábaköz nedves rétjeinek fitocönológiai vizsgálata az alkalmazott gyepkezelési módszerek hatásának tükrében