Kutatások a Növénytani és Természetvédelmi Intézetben

Legfontosabb kutatási területeink

 

 

Magyarországi Flóratérképezési Program 

A flóratérképezési tevékenység Magyarország teljes területét érintette. A közép-európai flóratérképezés módszertana szerint végrehajtott munka hálórendszere a földrajzi fokhálózatra támaszkodik. A torzított trapéz alakú alapmezők nagysága 10 földrajzi hosszúsági perc és 6 földrajzi szélességi perc, azaz megközelítőleg 12,5 km × 11,1 km. A felmérési egység az alapmezők negyedelésével jött létre, az alapmezőnegyedek (kvadrátok) mérete így 5 földrajzi hosszúsági perc és 3 földrajzi szélességi perc, azaz 6,25 km × 5,55 km. Az alapmező negyedekben a hazai botanikusok által történt az előforduló taxonok feljegyzése. Az adatbevitelt követően lehetőség nyílt a fajok elterjedési térképének elkészítésére, melyek a további kutatások alapjául szolgálhatnak. A Magyarországon előforduló edényes növényfajok elterjedési térképei elérhetőek könyv formájában a megjelent flóraatlaszban (Bartha et al 2015) és az elkészült webes felületen (http://floraatlasz.uni-sopron.hu) is. Az online felület továbbá lehetőséget nyújt további adatok közlésére is.

 

A folyamatos erdőborítás megvalósításával kapcsolatos kutatások

Intézetünk részt vesz a napjainkra egyre nagyobb teret kapó folyamatos erdőborítás mellett megvalósuló erdőgazdálkodás lehetőségeinek, illetve hatásainak vizsgálatában. Kutatásaink során megkülönböztetett hangsúlyt fektetünk a folyamatos erdőborítás mellett kezelt erdők fajösszetételének, állomány szerkezetének vizsgálatára, és a hagyományosan kezelt erdőkkel való összehasonlítására. A témával kapcsolatos vizsgálataink fontos részét képezik azoknak a mesterséges lékeknek a felvételezése és elemzése, melyek segítségével a vágásos erdők hosszú távon szálaló erdőkké alakíthatók. Országos léptékű, számos erdőtársulást érintő adatbázist építettünk a felvett lékek adataiból. A Soproni-hegységben 2009-től folytatunk lékmonitoringot gyertyános-kocsánytalan tölgyes állományokban. Más tudományterületekkel együttműködve elemeztük a lékek növényzetének kapcsolatát a mikroklímával, talajnedvességgel és megvilágítási viszonyokkal. Kiválasztott lékekben ökofiziológiai vizsgálatokat folytatunk, melyek az újulat és a konkurens gyomfajok reakcióira engednek következtetni a különböző ökológiai stresszfaktorok függvényében. Kutatásaink során kitérünk a folyamatos erdőborítás táj szintű hatásait, illetve ennek a gazdálkodási módnak a természetvédelmi hatásait. Kapott eredményeink hozzájárulnak a folyamatos erdőborítás hatásainak alaposabb megismeréséhez és segítenek a helyes gazdálkodási mód kialakításához.

 

Invázióbiológiai kutatások

Az inváziós fajok megtelepedése és terjedése a biodiverzitást veszélyeztető tényezők között közvetlenül az élőhelyek pusztulását és feldarabolódását követi. E fajok veszélyeztethetik a természetes életközösségek ökológiai egyensúlyát, terjedésük jelentős természetvédelmi, gazdasági és humán egészségügyi problémákhoz vezethet. Az új területre érkező idegenhonos (adventív) fajok többsége nem tud tartósan megtelepedni, és a meghonosodott fajoknak is csak kis hányada terjed inváziószerűen. Az adventív fajok megtelepedését és terjedését számos, morfológiai és fiziológiai jellemző elősegítheti, ezért kutatásunk során nagy hangsúlyt fektettünk az invázió okainak feltárására, a növényfajok szaporodásbiológiájának (magbank, magterjesztés), allelopátiás hatásának vagy növény-állat interakcióinak vizsgálatával. Kiemelten fontos az adventív fajok megjelenésének, megtelepedésének korai észrevétele, mivel csak így lehet gyorsan fellépni és megakadályozni e fajok további terjedését. Ehhez nem csak széleskörű kutatásokra van szükség, de arra is, hogy ezek az ismeretek minél szélesebb körben ismertté váljanak, az inváziós fajokkal kapcsolatba kerülő szakemberek vagy éppen a kiskert tulajdonosok tájékoztatása által. Ezt a célt szolgálják azok, az inváziós növényfajokkal kapcsolatos kiadványok, amelyek létrejöttében szerzőként vagy szerkesztőként közreműködtünk, hogy ezáltal is elősegítsük természeti értékeink sikeres védelmét.

 

Erdőtársulások és fafajainak vizsgálata a változó klimatikus feltételek mellett

A globális klímaváltozás jelenleg is érzékelhető erdőkre gyakorolt hatásai a jövőben várhatóan fokozódnak a Kárpát-medencében. A prognosztizált folyamatok nyilvánvalóan hatnak a fafajok elterjedésére, ökológiai viselkedésére, a növénytársulások faji, szerkezeti és működési jellemzőire. A nehezen jósolható átrendeződési folyamatok becsléséhez fajokra és társulásokra fókuszáló módszereket egyaránt alkalmazunk. Növényi tulajdonságokon alapuló értékelési módszer segítségével értékeljük a Magyarországon őshonos fafajok érzékenységét és ezek értékeinek különbségeiből a tipizált összetételű erdőtársulás-csoportok várható átrendeződését. A honos és inváziós fafajok Magyarországra vonatkozó potenciális és prognosztikus elterjedési mintázatát térinformatikai módszerekkel modellezzük, alapozva a Magyarországi Flóratérképezési Program eredményeire. Elemzéseink kitérnek arra is, hogy lehetséges-e a várhatóan visszaszoruló fafajok cseréje olyan nem őshonos fafajokra, melyek inváziós veszélyt nem jelentenek. A társulás alapú megközelítés esetében a jelen és a jövő összehasonlítását a potenciális természetes erdőtársulás (PTE) koncepcióra támaszkodva végezzük.

 

Kutatási témák munkatársak szerint

Dr. Bartha Dénes

-          Genomic isolation and transcriptomic differentiation between two ecologically divergent European forest trees, Populus alba and P. tremula (NERC pályázat) – résztvevők: Royal Botanic Garden Kew, UK; University of Southampton, UK; University of Wyoming, USA; Federal Office and Research Centre for Forestry, Austria; University of Sopron; University of Salerno, Italy)

-          A Kárpáti-Pannon térség dendrotaxonjai cheklist-jének összeállítása (erdélyi, kárpátaljai, felvidéki, burgenlandi és délvidéki kutatók közreműködésével)

-          A trópusok és szubtrópusok fontosabb fafajait, a mérsékelt és hideg égöv valamennyi fafaját és Európa cserjefajait feldolgozó Enzyklopädie der Holzgewächse c. könyvsorozatban megjelenő monográfiák összeállításában való részvétel (1994, az alapítás óta, eddig 23 monográfia elkészítésével)

-          Folyamatos erdőborítást biztosító üzemmódban kezelt erdőrészletek vizsgálata, lékek regenerációjának kutatása

-          Erdészeti tájak inváziós veszélyeztetettségének tájökológiai szempontú elemzése

-          Erdőtársulások és fafajainak vizsgálata a változó klimatikus feltételek mellett

-          Védett vagy természetvédelmi szempontból jelentős területek természeti és ökológiai állapotfelmérése

-          Magyarországon előforduló fás szárú taxonok elterjedési mintázatának vizsgálata a klíma és egyéb háttértényezők tükrében

-          Inváziós fás szárú taxonok további terjedési kockázatának vizsgálata az Országos Erdőállomány Adattár alapján

-          Potenciálisan inváziós fásszárúak értékelése. (Hazánkban ültetett, illetve árusított idegenhonos fa- és cserjefajok potenciális inváziós veszélyeinek vizsgálata, értékelése)

-          Magyarország Flóratérképezési Adatbázisának felépítése, javítása, kiegészítése és megjelenítése

-          Fa- és cserjefajok architekturális felépítésének vizsgálata

-          A magyarországi dendroflóra veszélyeztetettségének elemzése

-          Védett területeinken gondot okozó inváziós növényfajok, károkozásuk és az ellenük való védekezés. (Országos léptékű felmérése és kiértékelése annak, hogy a védett, illetve Natura 2000 területeinken mely inváziós fajok okoznak jelentős természetvédelmi problémát, illetve ezek ellen milyen intézkedéseket tesz a természetvédelmi kezelő)

 

Dr. Csiszár Ágnes

-       Inváziós és potenciálisan inváziós növényfajok allelopátiás hatásának vizsgálata

-       Inváziós növényfajok terjedési stratégiáinak (magbank, allelopátia, szaporodásbiológia) vizsgálata

-       Inváziós fafajok átalakító hatásának komplex vizsgálata (termőhely, növényzet, növény-állat interakciók)

-       Inváziós növényfajok biológiai kontroll lehetőségeinek vizsgálata

-       Különböző élőhelyek magbankjának vizsgálata

-       Átalakító üzemmódban kezelt erdőrészletek vizsgálata, lékek regenerációjának vizsgálata

-       A lékekben megjelenő fás szárú újulat és gyomfajok szén- és vízforgalmi válaszainak vizsgálata különböző erdőtársulásokban

-       A nagygombák előfordulásának vizsgálata a Soproni-hegység területén

-       Kisemlős- és madárfajok élőhely preferenciájának vizsgálata

 

Dr. Zagyvai Gergely

-       Spontán erdősödő és cserjésedő területek szukcessziójának, természetvédelmi és erdészeti szerepének vizsgálata

-       Tájtörténeti vizsgálatok Magyarország különböző tájain (Cserhát, Börzsöny, Nyírség, Őrség)

-       Erdészeti tájak inváziós veszélyeztetettségének tájökológiai szempontú elemzése

-       Erdőtársulások és fafajainak vizsgálata a változó klimatikus feltételek mellett

-       Átalakító üzemmódban kezelt erdőrészletek vizsgálata, lékek növényzetének és újulatának vizsgálata

-       A parlagfű (Ambrosia artemisifolia) dinamikájának vizsgálata nemzetközi együttműködésben

-       Összehasonlító vizsgálatok a magyar kőris vegetatív és generatív szervein

-       Védett vagy természetvédelmi szempontból jelentős területek természeti és ökológiai állapotfelmérése

 

Dr. Schmidt Dávid

-          Részvétel Magyarország edényes növényfajainak elterjedési atlasza (AFH) szerkesztésében, szakmai koordinálásában

-          A Kisalföld flórájának, vegetációjának monitorozása és térképezése

-          Győr és Szombathely urbán flórájának feldolgozása

-          Parlagszukcessziós vizsgálatok szőlőhegyeken a Dunántúl különböző területein

-          Élőhelytérképezés a Kőszegi-hegység és a Kisalföld területén

-          Útökológiai kutatások a hazai főközlekedési útvonalakon

-          Chorológiai és növénytaxonómiai kutatások az Oenothera, Ornithogalum, Orobanche, Spergularia nemzetségekben

-          Tudománytörténeti kutatások: Rómer Flóris, Ballay Valér, Ebenhöch Ferenc, Polgár Sándor életének és szakmai munkásságának feldolgozása

 

Korda Márton

-       Inváziós fafajaink története. (A Magyarországon inváziós fafajok történetének feltárása irodalmi források alapján)

-       Potenciálisan inváziós fásszárúak értékelése. (Hazánkban ültetett, illetve árusított idegenhonos fa- és cserjefajok potenciális inváziós veszélyeinek vizsgálata, értékelése)

-       Védett területeinken gondot okozó inváziós növényfajok, károkozásuk és az ellenük való védekezés. (Országos léptékű felmérése és kiértékelése annak, hogy a védett, illetve Natura 2000 területeinken mely inváziós fajok okoznak jelentős természetvédelmi problémát, illetve ezek ellen milyen intézkedéseket tesz a természetvédelmi kezelő)

-       A természetközeli erdőgazdálkodás és az inváziós fajok. (A természetközeli erdőgazdálkodás bevezetése érdekében nyitott lékek inváziós fajok általi fertőzöttségének vizsgálata)

-       Florisztika. (Florisztikai adatok gyűjtése, értékelése és publikálása)

 

Tiborcz Viktor

-      A ligeti szőlő (Vitis sylvestris C.C. Gmelin) elterjedési mintázatának vizsgálata

-      A Villányi-hegység ritka és védett növényeinek térképezése és elterjedési mintázatainak vizsgálata

-      Magyarországon előforduló fás szárú taxonok elterjedési mintázatának vizsgálata a klíma és egyéb háttértényezők tükrében

-      Inváziós fás szárú taxonok további terjedési kockázatának vizsgálata az Országos Erdőállomány Adattár alapján

-      Magyarország Flóratérképezési Adatbázisának felépítése, javítása, kiegészítése és megjelenítése

 

Horváth Bernadett

-         Inváziós fásszárúakról szóló kockázatelemzés, ahol a fajok nevezéktanát, a magbankot, a szárazságtűrést, a hibridizációt, a hibridek szülőfajait, a nemzetközi és európai inváziós listákon való szereplést néztem

-         Potenciálisan inváziós fásszárú növényfajok vizsgálata 12 hazai élőnövény-gyűjteményben, ahol a fajok felmérése, fotó és írásos dokumentációja, élőhelyi és termőhelyi körülményeik vizsgálata, kezelési módok, terjedés, magterjesztés, vegetatív terjedés, kivadult egyedek vizsgálata, valamint ponttérképek készítése történt

 

Haszonits Győző:

-      A Hanság és a Rábaköz nedves rétjeinek fitocönológiai vizsgálata az alkalmazott gyepkezelési módszerek hatásának tükrében