Fekete Lajos - Erdészeti lapok

 

A legártalmasabb erdőgyomokról, a füvekről. – Erdészeti Lapok, 1868, 7(1): 21–26.

A magonczok és ültönczök felfagyása. – Erdészeti Lapok, 1868, 7(3): 128–129.

Könyvismertetés. [Kodolányi Antal: Növényboncz-, vegy- és éllettan különös tekintettel a növénytermelésre.] – Erdészeti Lapok, 1868, 7(3): 129–136.

Légtüneti észleletek Selmeczen 1868. – Erdészeti Lapok, 1868, 7(3): 143–144., (10): 452., (11): 489–490.

Új alapelvek a vadászati jog és vadászati rendőrség számára a Lajthán túli tartományokban. [Az Oest. Monatschrift f. Forstwesen után fordította Fekete Lajos.] – Erdészeti Lapok, 1868, 7(6): 269–279.

Az alany befolyása az oltovány gyümölcsére. – Erdészeti Lapok, 1868, 7(7): 305–306.

Felhívás az erdőbirtokosokhoz és a kezelő tisztekhez. – Erdészeti Lapok, 1868, 7(10): 413–415.

Magyarország feladata az ipar terén. [Az Ung. Lloyd 1868. évi 227-ik számában „Egy Amerikai” tollából megjelent cikket teljes egészében közli Fekete Lajos.] – Erdészeti Lapok, 1868, 7(10): 424–427. 

Az 1868-ik évben, Selmeczen tett légtüneti észleletek összevonása. – Erdészeti Lapok, 1869, 8(2): 56–57.

A fák virágzására és a gyümölcsérésre szükséges melegösszeg. – Erdészeti Lapok, 1869, 8(2): 57–60.

Hamualkatrészek a talajban. – Erdészeti Lapok, 1869, 8(2): 76–77.

A gyümölcsfák nyári trágyázásáról. [Hummel után közli Fekete Lajos.] – Erdészeti Lapok, 1869, 8(3): 118–119.

Légtüneti észleletek Selmeczen 1869. – Erdészeti Lapok, 1869, 8(5): 203–204., (8–9): 357–358.

A vadászati jog a tulajdonjognak elválaszthatatlan tartozéka. – Erdészeti Lapok, 1869, 8(6): 209–217.

Megjegyzések a fennebbi levélre. [Neisziedler János inkei uradalmi főerdész levelére.] – Erdészeti Lapok, 1869, 8(8-9): 340–344.

Porosz-Szilézia erdészeti viszonyai. [Rövid kivonat ily czímű munkából; „Festschrift für die Versammlung deutscher Land- und Forstwirthe zu Breslau." 1869. Közli Fekete Lajos.] – Erdészeti Lapok, 1870, 9(4): 129–142.

Az l869-ik évi tavaszi derek. [A Monatschrift für Forst und Jagdwesen 1870. márciusi füzetében Burkhardt erdőigazgató cikke nyomán közli Fekete Lajos.] – Erdészeti Lapok, 1870, 9(9–10): 323–327.

Ötletek a volt m. k. pénzügyministernek az államvagyonról tett felterjesztése alkalmából. – Erdészeti Lapok, 1870, 9(12): 442–447.

A fűrészpor mint tápszer kérődzők számára. – Erdészeti Lapok, 1871, 10(1): 21–30.

Néhány szó a kincstári erdők igazgatóságának elkülönítéséről a kincst. bánya-igazgatóságoktól. – Erdészeti Lapok, 1871, 10(2): 87–97.

Az erdő-adóról. – Erdészeti Lapok, 1871, 10(12): 477–494.

Észleletek a kohó és kőszénfüst káros hatásáról a növényekre, különösen pedig a lúcz- és jegenye-fenyőfára. – Erdészeti Lapok, 1872, 11(1): 31–35.

Vizinövényművelés az erdőtudomány érdekében. [Robbe Nándor tanár után.] – Erdészeti Lapok, 1872, 11(5): 196–198.

Az erdőadó kivetési módjáról. – Erdészeti Lapok, 1872, 11(8): 281–289.

A pénzügyi forda ismertetése. – Erdészeti Lapok, 1872, 11(9): 321–339., (10): 361–375., (11): 405–414.

Kiállítási közlemény. Ausztria erdészeti kiállításáról. – Erdészeti Lapok, 1873, 12(12): 453–471.

Kiállítási közlemény az Eucalyptusról. – Erdészeti Lapok, 1874, 13(1): 43–44.

A tömőfű nyerése, és jövedelméről. [Baur Ferencz a Monatschrift für Forst- und Jagdwesen folyóiratban megjelent cikkét teljes terjedelemben közli Fekete Lajos.] – Erdészeti Lapok, 1874, 13(2): 68–74.

Mutatvány Fekete Lajosnak "Erdőérték-Számítástan" czímű művéből. – Erdészeti Lapok, 1874, 13(3): 112–129.

Mutatvány Fekete Lajos és Illés Nándornak "Köz-Erdész" czímű művökből. – Erdészeti Lapok, 1874, 13(4): 167–181.

Az erdészeti kísérleti állomások ügyében. [Az Országos Erdészeti-Egyesület kalocsai közgyűlésén előadta: Fekete Lajos.] – Erdészeti Lapok, 1874, 13(12): 576–582.

Adalék a betűző-szú (Bostrychus typographus) életmódjához. [Fischbach Károly, fh. hohenzolleri főerdőtanácsos után közli Fe.] – Erdészeti Lapok, 1875, 14(1): 23.

Közlemények a magyarországi főfanemek tenyészeti határairól és az erdőművelés köréből. – Erdészeti Lapok, 1875, 14(2): 49–61., (3): 115–128., (4): 192–198., (5): 213–221., (6): 259–272.

A tengeri fenyő (Pinus pinaster) (Ait.) acclimatisatiójához. – Erdészeti Lapok, 1875, 14(3): 150–151.

Az államerdők eladásának kérdéséhez. [Ardai írói álnéven.] – Erdészeti Lapok, 1875, 14(7): 307–311.

Tanulságok a cseh erdőkben a betű[s]ző-szú ellen viselt háborúból. – Erdészeti Lapok, 1875, 14(7): 348–350.

Egy eszme a kísérleti állomások ügyében. – Erdészeti Lapok, 1875, 14(8): 384–386.

Erdészeti állapotok európai Törökországban. [Báró Wilh. v. Berg erdőigazgató az Österr. Monatschrift 1875. januári számában megjelent cikke után közli: Fe.] – Erdészeti Lapok, 1875, 14(8): 390–403.

Árt-e a fenyőszú. – Erdészeti Lapok, 1876, 15(11): 576–585.

Mi a teendő az erdészeti szolgálathoz szükséges szakképzett műszaki segédszemélyzet nevelése érdekében? [Előadatott az Országos Erdészeti-Egyesület 1870. évi közgyűlésén.] – Erdészeti Lapok, 1877, 16(1): 13–31.

A múlt évi fagy hatása a selmeczi erdőakadémia tankerteiben tenyésztett fanemekre. – Erdészeti Lapok, 1877, 16(2): 73–84., (3): 154–169.

Még valami a múlt évi májusi fagyról. – Erdészeti Lapok, 1877, 16(9): 534–537.

Tenyésztési kísérletek amerikai famagvakkal. – Erdészeti Lapok, 1877, 16(10): 569–572.

Magasan repülő áskák. [Különfélék.] – Erdészeti Lapok, 1877, 16(10): 626.

Miként kezeljük a bükkel és gyertyánnal elegyült tölgyeseket. – Erdészeti Lapok, 1877, 16(12): 685–690.

A növény- és állatélet közt az erdőben fennálló súlyegyen, annak megzavartatása és helyreállítása. (Mutatvány Fekete Lajos erdőakadémiai tanár „Erdészeti Rovartan” czímű művéből.) – Erdészeti Lapok, 1878, 17(5): 297–308.

Reviczky Matejecz János és a selmeczi erdészakadémia véleménye a fenyőszú káros voltáról. – Erdészeti Lapok, 1878, 17(8): 492–494.

A virágos kőris pusztulása a Bakony vidékén. – Erdészeti Lapok, 1879, 18(2): 81–91.

A kocsános-tölgy makkjának tartós csíraképessége. [Különfélék.] – Erdészeti Lapok, 1879, 18(10): 726–727.

A Felséges Királyi-Pár ezüst menyegzőjének emlékére ültetett fák. [XXI.] – Erdészeti Lapok, 1879, 18(12): 899–900.

Kérelem. – Erdészeti Lapok, 1879, 18(12): 916.

Észleletek az erdőknek a hóolvadásra gyakorolt befolyása felett. – Erdészeti Lapok, 1880, 19(2): 89–98.

Erdei magvakkal tett csíráztatási kísérletek. [Ismertetés az Allg. Forst- u. Jagd-Zeitung-ból.] – Erdészeti Lapok, 1880, 19(2): 151–152.

Nyilvános köszönet. – Erdészeti Lapok, 1880, 19(3): 219–220.

Néhány erdei fa csírázásához megkívántató meleg. [Ismertetés Tietz A. O. O. inaugurális disszertációjából.] – Erdészeti Lapok, 1880, 19(3): 224–225.

Az Eucalyptus tenyésztése. [Ismertetés az Allg. Forst- u. Jagd-Zeitung-ból.] – Erdészeti Lapok, 1880, 19(3): 225.

Szappanpépet. [Ismertetés a Centralblatt f. d. ges. Forstwesen-ből.] – Erdészeti Lapok, 1880, 19(3): 226.

A légköri villamosság befolyása a növény táplálkozására. [Grandeau tanár a Comptes rendus 1878. évi 87. kötetében megjelent cikkének ismertetését közli F.] – Erdészeti Lapok, 1880, 19(4): 304–305.

A porhanyóság befolyása a talaj nedvességére. [Különfélék.] – Erdészeti Lapok, 1880, 19(4): 308–309.

A vörösfenyő törzsek görbeségének oka. – Erdészeti Lapok, 1880, 19(5): 337–348.

Az Orsz. Magyar Gazdasági Egyesület közgazdasági értekezletére kitűzött erdészeti kérdésekhez. – Erdészeti Lapok, 1880, 19(6): 437–447.

Külföldi fák tenyészeti észlelete hazánkban! – Erdészeti Lapok, 1880, 19(7): 518–520.

A lúcz és jegenyefenyő igényeit összehasonlító vizsgálatok ásványi tápanyagok tekintetében. [R. Weber az Allg. Forst- u. Jagd-Zeitung 1881. évi 1. füzetében megjelent cikkét ismerteti Fekete L.] – Erdészeti Lapok, 1881, 20(2): 97–102.

Két új tölgyfajta. – Erdészeti Lapok, 1881, 20(5): 346–349.

Könyvismertetés. (Girókuti Ferencz és Kozocsa Tivadar: A fák alak- és fejlődéstana.) [Ardai írói álnéven.] – Erdészeti Lapok, 1881, 20(7): 532–537.

A selmeczi m. kir. erdőakadémia hallgatóinak ez évi nagy tanutazása. – Erdészeti Lapok, 1881, 20(8): 600–618.

A fák görbeségének okairól. – Erdészeti Lapok, 1881, 20(9): 707–709.

Tölgyültönczök nevelése a Levret-féle eljárás szerint. – Erdészeti Lapok, 1881, 20(9): 746–747.

A hamu hatása az elültetett csemetékre. – Erdészeti Lapok, 1882, 21(1): 64.

Párhuzam a talajban véghezmenő physicai és vegyi folyamatok és a szerves élet közt. [Részletek az Erdészeti talajtan c. könyvből.] – Erdészeti Lapok, 1882, 21(6): 524–528.

A selmeczi m. kir. erdőakadémia hallgatóinak ez évi tanutazása. – Erdészeti Lapok, 1882, 21(7): 576–587.

Az „Országos Erdészeti-Egyesület” máramarosi közgyűléséről. – Erdészeti Lapok, 1882, 21(9): 747–767.

Kirándulás a fogarasi havasokba. – Erdészeti Lapok, 1883, 22(3): 202–212., (4): 307–319.

Könyvismertetés. [Robert Hartig: Ueber die Vertheilung der organischen Substanz, des Wassers und Luftraumes in den Bäumen, und über die Ursache der Wasserbewegung in transpirirenden Pflanzen.] – Erdészeti Lapok, 1883, 22(5): 427–432.

Néhány szó a rossz karban lévő erdők helyrehozásáról. – Erdészeti Lapok, 1883, 22(8): 625–635.

A futóhomok megkötéséről szóló, "Mesterünk a természet, tőle tanuljunk" jeligéjű pályaműnek bírálata. Társszerző: Bedő Albert, Belházy Emil, Horváth Sándor, Luzenbacher Pál. – Erdészeti Lapok, 1884, 23(1): 42–43.

A selmeczi m. k. erdőakadémia reformálásáról. [Az Országos Erdészeti-Egyesület 1884. évi közgyűlésen tartott előadás.] – Erdészeti Lapok, 1884, 23(11): 969–987.

A fenyőpinty (hegyi pinty, Fringilla Montifringilla L.) tömeges megjelenése. – Erdészeti Lapok, 1885, 24(3): 304–306.

Káros hernyók. – Erdészeti Lapok, 1885, 24(4): 399.

Könyvismertetés. [J. T. C. Ratzeburg, J. F. Judeich és H. Nitsche: Lehrbuch der mitteleuropaeischen Forstinsektenkunde, mit einemAnhange: die forstlichen Wirbelthiere.] – Erdészeti Lapok, 1885, 24(5): 530–531.

Erdei magvak csírázóképessége. – Erdészeti Lapok, 1885, 24(6): 632–633.

A Quercus conferta Kit., a Quercus Hungarica Hubeny és a Quercus Farnetto Ten. ugyanaz. – Erdészeti Lapok, 1886, 25(6): 456–461.

Abauj-Torna-, Szepes- és Gömör vármegyék erdőtenyésztési viszonyai. – Erdészeti Lapok, 1887, 26(7): 525–549.

A debreczeni erdők és a talaj elszegényedésének elmélete. – Erdészeti Lapok, 1887, 26(10): 814–816.

Vidéki levél. [A Kořešnik-féle ültető módról.] – Erdészeti Lapok, 1887, 26(10): 881–883.

Egy serdülő Sequoia (Wellingtonia) gygantea Endl. hazánkban – Erdészeti Lapok, 1887, 26(10): 896–899.

Kirándulás a tornai mészhegységekbe. – Erdészeti Lapok, 1887, 26(11): 945–948.

Hazánk tölgyesei. [Mutatvány szerzőnek „A tölgy és tenyésztése" czímű 100 darab aranynyal jutalmazott pályamunkájából, mely az Országos Erdészeti Egyesület kiadásában közelebbről fog megjelenni.] – Erdészeti Lapok, 1888, 27(1): 1–24.

A tolókás magvető. – Erdészeti Lapok, 1888, 27(2): 119–124.

Az egy águ szellőztető kapa. – Erdészeti Lapok, 1888, 27(2): 166–167.

Barsvármegye erdőtenyésztési viszonyai. – Erdészeti Lapok, 1888, 27(9): 777–796.

Nyitra- és Pozsonymegye erdészeti viszonyai. – Erdészeti Lapok, 1888, 27(10): 875–893.

Trencsénvármegye erdészeti viszonyai. – Erdészeti Lapok, 1888, 27(11–12): 969–981.

Ültessünk-e vagy vessünk? – Erdészeti Lapok, 1889, 28(1): 18–24., (2): 130–142.

A barkóczafának egy válfaja. – Erdészeti Lapok, 1889, 28(1): 105–106.

A tolókás magvetőről. – Erdészeti Lapok, 1889, 28(2): 184–186.

Bereg vármegye erdőtenyésztési viszonyairól. – Erdészeti Lapok, 1890, 29(2): 94–121.

Ung vármegye erdőtenyésztési viszonyairól. – Erdészeti Lapok, 1890, 29(3–4): 159–178.

Zemplén vármegye erdőtenyésztési viszonyairól. – Erdészeti Lapok, 1890, 29(5): 281–291.

Horvát-Szlavonország erdészeti viszonyai. – Erdészeti Lapok, 1890, 29(11): 801–825., (12): 899–912.

Az apácza-gyaponcz rovar a bajorországi erdőkben. – Erdészeti Lapok, 1891, 30(2): 111–113.

Könyvismertetés. [J. F. Judeich és H. Nietsche: Lehrbuch der mitteleuropaeischen Forstinsektenkunde etc.] – Erdészeti Lapok, 1891, 30(3): 271–272.

A fák visszaszerző képességének nyilvánulása erőszakos sérülések folytán. [Mutatvány a Fekete L. és Mágócsy Dietz S. által Rejtő A. közreműködésével írt »Erdészeti Növénytau« czímű 200 aranynyal jutalmazott pályamunkából, mely e napokban került ki a sajtó alól.] – Erdészeti Lapok, 1891, 30(9): 647–658.

Rudra erősített ecset enyvtartóval, hernyó-enyvgyűrűk alkalmazására nagyobb magasságban. – Erdészeti Lapok, 1891, 30(11): 837–843.

Baur egyetemi tanár az áterdőlésről. [A »Forstwissenschaftliches Centralblatt« után közli: Fekete Lajos.] – Erdészeti Lapok, 1892, 31(4): 199–210.

Élőfa egyes ágainak eltávolítása. [Különfélék.] – Erdészeti Lapok, 1892, 31(5): 354–355.

A magyal tölgy (Quercus Ilex L.) fa és kéregtermésének értéke. [Különfélék: G. des Chesnes a Revue des eaux et forêts 1892. évi februári füzetében közölt írása alapján.] – Erdészeti Lapok, 1892, 31(5): 355–356.

Vizenyős területek kiszárítása fenyves telepítése által. [Lapszemle.] – Erdészeti Lapok, 1892, 31(6): 408–410.

Az öntött fa. [Lapszemle.] – Erdészeti Lapok, 1892, 31(6): 410–411.

Vizenyős területek sajátságos lecsapolási módja. [Lapszemle.] – Erdészeti Lapok, 1892, 31(8): 553–555.

A kámbium tevékenységének évi felébredése és megszűnése. [Lapszemle.] – Erdészeti Lapok, 1892, 31(9): 631–635.

A gyökérölő gombákról. [Különfélék.] – Erdészeti Lapok, 1892, 31(9): 644–645.

Jól jövedelmező fiatal erdő. [Különfélék.] – Erdészeti Lapok, 1892, 31(9): 645–647.

A tölgyfa beelegyítése a bükk és a gyertyán közé. [Különfélék.] – Erdészeti Lapok, 1892, 31(10): 765–766.

Uj gomba betegség az erdei fenyőn. [Különfélék.] – Erdészeti Lapok, 1892, 31(10): 767–768.

A landsbergi erdészegyesület. [Különfélék.] – Erdészeti Lapok, 1892, 31(10): 768.

A fenyőfélék gesztje. [Különfélék.] – Erdészeti Lapok, 1892, 31(10): 768–769.

A vigályos állás befolyása a fenyőfa technikai tulajdonságaira. [Különfélék.] – Erdészeti Lapok, 1892, 31(11): 855–857.

Veszedelmes levéldarázsok. [Különfélék.] – Erdészeti Lapok, 1892, 31(11): 857.

Hangyák elszaporodása. [Különfélék.] – Erdészeti Lapok, 1892, 31(11): 857–858.

Ültető gép. [Különfélék.] – Erdészeti Lapok, 1892, 31(11): 858.

A talaj-lazítás, öntözés és a talaj mesterséges takarásának hatása a csemetekertekben. [Lapszemle.] – Erdészeti Lapok, 1893, 32(3): 274–276.

A legelőerdők tárgyában. [Lapszemle.] – Erdészeti Lapok, 1893, 32(3): 276.

A keményített fa (bois durci), mint az öntött fa (bois fondu) vetélytársa. [Különfélék.] – Erdészeti Lapok, 1894, 33(1): 105–106.

A nyél nélküli ferdejáratú átlaló. – Erdészeti Lapok, 1894, 33(5): 361–364.

A mykorhiza gombák befolyása az erdei fák táplálkozására. [Lapszemle.] – Erdészeti Lapok, 1894, 33(5): 403–407.

A törzsek számának hatása a magasság, vastagság és fatömeg kifejlődésére szabályos állabokban. [Lapszemle.] – Erdészeti Lapok, 1894, 33(7): 620–622.

Faóriások az 1893. chicagoi kiállításon. [Különfélék.] – Erdészeti Lapok, 1894, 33(7): 649.

Fahéjból szappan. [Különfélék.] – Erdészeti Lapok, 1894, 33(7): 650.

Kölcsönös viszony az állab eladási és befektetési értéke között. – Erdészeti Lapok, 1895, 34(1): 25–29.

A folyó és átlagnövedék közti viszony. – Erdészeti Lapok, 1895, 34(2): 153–156.

Egy őserdő képe Északamerika nyugoti részéből. [Lapszemle.] – Erdészeti Lapok, 1895, 34(3): 330–331.

Hengeralakú hordók bükkfából. [Lapszemle.] – Erdészeti Lapok, 1895, 34(3): 331–333.

Douglas fenyő. [Különfélék.] – Erdészeti Lapok, 1895, 34(3): 359–360.

Goulier famagasságmérőjének alkalmazása mérő rúddal. – Erdészeti Lapok, 1895, 34(5): 489–497.

Az alakszámok lényegének rövid foglalatja. – Erdészeti Lapok, 1895, 34(6): 621–627.

Az erdő ápolásáról és használatáról, annak megalapításától a letarolás idejéig. Néptanítók, községi elöljárók és kisbirtokosok számára. – Erdészeti Lapok, 1895, 34(Melléklet): 1–106.

Az Acacia megtelepítésének kérdéséhez. [Lapszemle.] – Erdészeti Lapok, 1895, 34(11): 1210–1211.

Tölgy és bükk vasúti talpfák. [Lapszemle.] – Erdészeti Lapok, 1895, 34(12): 1336–1338.

A hevített fa. [Lapszemle.] – Erdészeti Lapok, 1896, 35(4): 275–277.

A vörös fenyő és fajai (Larix Lk.) [Mutatvány Fekete L. és Mágócsy-Dietz S. „Erdészeti növénytan, II. k. Növényrendszertan. Részletes növénytan. Növényföldrajz" czímű munkájából.] – Erdészeti Lapok, 1897, 36(3): 159–175.

Bükk vasúti talpfák. [Lapszemle.] – Erdészeti Lapok, 1897, 36(5): 377–379.

Könyvismertetés. [Zsarolyáni Márton Sándor: A Legelő-erdők berendezése, kezelése és hasznosítása stb. című munkájáról.] – Erdészeti Lapok, 1897, 36(9): 772–789.

A szálalóerdők berendezése. – Erdészeti Lapok, 1897, 36(10): 823–857., (11): 921–949.

A növényzet táplálására szükséges nitrogén vegyületeknek egy új forrása az erdei alomban. [Lapszemle.] – Erdészeti Lapok, 1897, 36(12): 1072–1075.

A dobrócsi és karámi erdőgondokságok luczfenyveseinek növekvési viszonyai a Veporhegység éjszak-nyugati lejtőin. – Erdészeti Lapok, 1898, 37(2): 121–146.

Az erdészeti vagy növénytani tekintetben nevezetesebb fafajok tenyészeti határainak megállapítása. – Erdészeti Lapok, 1898, 37(5): 529–552.

A dobrocsi luczfenyőfatermési táblák ügyében. – Erdészeti Lapok, 1898, 37(10): 1014–1024.

A közép erdő és szálalóerdő talaja gazdasági értékének meghatározása. – Erdészeti Lapok, 1898, 37(12): 1165–1169.

A középerdő, valamint az egyes főfakorosztályok pénzügyi érettségének megállapítása. [Mutatvány Fekete Lajos m. k. főerdőtanácsosnak „Erdészeti Nyereségszámítástan” czímű új művéből.] – Erdészeti Lapok, 1900, 39(4): 243–253.

Egy kis helyreigazítás a Hysterium Pinastri kérdésében. [Különfélék.] – Erdészeti Lapok, 1900, 39(7): 690–691.

Az erdőrendezésnek hazánkban szokásos rendszeréről, annak módosításáról és egyszerűsítéséről. [Az Országos Erdészeti Egyesület 1902. márczius hó 18-án tartott előadás.] – Erdészeti Lapok, 1902, 41(5): 567–588.

Válasz Porubszky Gy. „Néhány szó Fekete L. előadásához” cz. czikkére. [Különfélék.] – Erdészeti Lapok, 1902, 41(7): 818–819.

Válasz erdőrendezéstanom ismertetésére. [Irodalmi szemle.] – Erdészeti Lapok, 1903, 42(11): 1103–1110.

A magánuradalmak erdőtisztjeinek helyzete. – Erdészeti Lapok, 1904, 43(4): 294–296.

A talajbaktériumok működése s ennek mező- és erdőgazdasági fontossága. [Lapszemle.] [Andai (sic!) írói álnéven.] – Erdészeti Lapok, 1906, 45(2): 175–180.

Az erdőbirtok értéknövekedése. [Különfélék.] – Erdészeti Lapok, 1907, 46(5): 316–317.

A gyérítés ügyében. – Erdészeti Lapok, 1907, 46(9): 531–533.

A kisiblyei gyérítésekről. [Különfélék.] – Erdészeti Lapok, 1907, 46(10): 624.

A fapiacz válsága. [Fakereskedelem.] – Erdészeti Lapok, 1907, 46(21): 1327–1328.

A fa szenítéséről. [Különfélék.] – Erdészeti Lapok, 1907, 46(22): 1392–1393.

A fakereskedelem helyzetéről. [Fakereskedelem.] – Erdészeti Lapok, 1907, 46(23): 1419–1420.

Az erdőgazdaságban működő tőkék kamatozási százalékának megállapítása a grafikus módszer segítségével, valamint az élőfakészlet eladási értékével. – Erdészeti Lapok, 1908, 47(21): 1050–1064.

Észrevételek Bartha Ábelnek „A Luczfenyőről” című dolgozatára. Társszerző: Muzsnay Géza. – Erdészeti Lapok, 1909, 48(2): 77–81.

Bartha Ábel 3. czikke a luczfenyőről. [Lapszemle.] – Erdészeti Lapok, 1909, 48(20): 992–996.

A magyarországi erdők jövedelmezőségi viszonyai a XIX. század utolsó évtizedében. – Erdészeti Lapok, 1910, 49(6): 239–245.

Fakülkereskedelmi forgalmunk. [Különfélék.] – Erdészeti Lapok, 1910, 49(12): 507–509.

A Bihar-hegység befolyása az Erdélyi Medencze klímájára. – Erdészeti Lapok, 1911, 50(1): 9–13.

Az északi szélesség hatása a fafajok természetes elterjedésének magassági határaira Magyarországon. [A MTA székfoglaló értekezés rövidített változata.] – Erdészeti Lapok, 1912, 51(5): 206–211.

A fapiacz helyzete. [Fakereskedelem.] – Erdészeti Lapok, 1912, 51(11): 448–450.

Az erdeifenyő egy új betegségéről. [Különfélék.] – Erdészeti Lapok, 1912, 51(20): 856–857.

Faller Károly †. [Különfélék.] – Erdészeti Lapok, 1913, 52(12): 553.

Az erdészeti jelentőségű fák és cserjék elterjedése a Magyar Állam területén. Társszerző: Blattny Tibor. [Mutatvány az erdészeti növényföldrajzi megfigyelések felhasználásával összeállított, jelenleg sajtó lévő s 1914-ben megjelenő munkából.] – Erdészeti Lapok, 1913, 52(16): 701–720., (17): 743–758.

A fakereskedelem alakulása. [Fakereskedelem.] – Erdészeti Lapok, 1914, 53(5): 246–248.

A faüzlet helyzete. [Fakereskedelem.] – Erdészeti Lapok, 1914, 53(6): 300–302.

Árjegyzés. [Fakereskedelem.] – Erdészeti Lapok, 1914, 53(7): 362–364.

A Máv. talpfaversenytárgyalása … [Fakereskedelem.] – Erdészeti Lapok, 1914, 53(10): 519–520.

A fakereskedelem helyzete. [Fakereskedelem.] – Erdészeti Lapok, 1915, 54(1): 32–33.

A fapiacz helyzete. [Fakereskedelem.] – Erdészeti Lapok, 1915, 54(21–22): 546–550.

A tűzifapiacz … [Fakereskedelem.] – Erdészeti Lapok, 1915, 54(21–22): 550–551.

Faszénben … [Fakereskedelem.] – Erdészeti Lapok, 1915, 54(21–22): 551.

A keményfapiacz helyzete. [Fakereskedelem.] – Erdészeti Lapok, 1915, 54(23–24): 589–591.