Fekete Lajos - Erdészeti Kísérletek

 

Tanulmány a lúcfenyő törzsek átlagos alaki és térfogati viszonyairól, a Vépor hegységben felvett adatok alapján. – Erdészeti Kísérletek, 1901, 3(2): 37–52.

Tanulmány az egykorú lúcfenyvesek növekvésének és átlagfájának viszonyairól, a Vépor hegység elsőrendű termőhelyein, a dobrocsi és karámi erdőgondokságok területén felvett adatok alapján. – Erdészeti Kísérletek, 1902, 4(1): 1–9.

Az erdészeti növényföldrajzi megfigyelések ügye és jelen állapota hazánkban. – Erdészeti Kísérletek, 1902, 4(2): 39–45.

Tanulmány az egykorú lúcfenyvesek vastagsági összetételéről, a Véporhegység elsőrendű termőhelyein felvett adatok alapján. – Erdészeti Kísérletek, 1902, 4(3-4): 81–97.

Szabályos egykorú erdőkben keletkező mellékállomány meghatározásának egy módja. – Erdészeti Kísérletek, 1903, 5(3-4): 43–49.

A jegenyefenyő, lúcfenyő és bükk törzseinek alakszáma a horvátországi mészkőhegységeken. – Erdészeti Kísérletek, 1905, 7(3-4): 75–79.

Tanulmány az ungmegyei bükk őserdők faállományának szerkezetéről. – Erdészeti Kísérletek, 1906, 8(3-4): 105–118.

A krassovai szilvafák megdőlése. – Erdészeti Kísérletek, 1908, 10(3-4): 128–129.

Észrevételek Bartha Ábelnek „A Lúczfenyőről” című dolgozatára. Társszerző: Muzsnay Géza. – Erdészeti Kísérletek, 1909, 11(1-2): 28–32.

A magyarországi erdők jövedelmezőségi viszonyai a XIX. század utolsó évtizedében. – Erdészeti Kísérletek, 1909, 11(3-4): 77–115.

Előhaladás a lúcfenyő erdők vastagsági összetételének elméletében és az u. n. mellékállomány kiválásának felfogásában. – Erdészeti Kísérletek, 1909, 11(3-4): 162–164.

A kitettség hatása az erdészeti jelentőségű fa- és cserjefajok tenyészetére a Magyar Állam területén. (Tanulmány.) – Erdészeti Kísérletek, 1912, 14(1-2): 1–10.